in

Feljelentették Hadházyt, aki elütötte a vadhajtasok.hu újságíróját

Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség!

Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség!

Bejelentést teszek ismeretlen elkövető ellen a 2012. évi C. törvény 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétség gyanúja miatt,- áll a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott feljelentésben, amit Tényi István tett.

A Vadhajtások.hu cikkére hivatkozva, írja indoklását Tényi István:

Álláspontom szerint a felvételen szereplő ismeretlen személy magatartása kimeríti a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétség gyanúját, mivel fentebb jelölt cselekedet kihívóan közösségellenes, erőszakos mely így alkalmas, hogy másokban megbotránkozást és riadalmat keltsen.

 

 

Úgy gondolom, hogy a mai Magyarországon szükség van arra, hogy a sajtó képviselőit, ha önmagukat nem tudják megvédeni, a bűntetőjog szintjén is védelmezze a jog. Véleményem szerint ismeretlen elkövetőnek semmilyen indoka, oka nem volt arra, hogy így vezesse le a feszültségét. A sajtó képviselője a munkáját végezte, közvetített egy nyilvános rendezvényről.

A Btk. 339. § szerint:

339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas 2 arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény
nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen követik el.

A garázdaság csak kirívóan közösségellenes erőszakos magatartás tanúsítása esetén valósítható meg, amely alatt a társadalmi együttélés szabályaival való szembehelyezkedést értjük. A bűncselekmény kizárólag aktív magatartással valósítható meg, amely erőszakos magatartás akár személy, akár dolog ellen irányulhat.

Garázdaság lényege, hogy az elkövető a társadalmi és együttélési normákkal nyíltan szembehelyezkedik, és cselekményével ezen normákat megszegi. Garázdaság akkor állapítható meg, ha az elkövető cselekménye, azaz elkövetési magatartása egyrészt kihívóan

közösségellenes, és erőszakos (együttesen kell fennállnia), másrészt pedig a cselekménynek objektíven alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen (nem feltétel a garázdaság megállapításnál, hogy az elkövető cselekményét valaki észlelje is). Abban az esetben, ha az elkövető cselekményéből hiányzik az erőszakos jelleg, úgy az elkövető a garázdaság szabálysértéséért felel. A garázdaság szabálysértésért akár hatvan napig tartó elzárást is kiszabhat a szabálysértési ügyekben eljáró bíróság.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása.

Közösségellenes a magatartás, ha sérti a társadalmi együttélési szabályokat. Kihívóan közösségellenesség abban az esetben állapítható meg, ha a garázdaság e társadalmi normákkal való nyílt szembehelyezkedést, súlyos normasértést ölel fel.

Az elkövetési magatartás másik jellemzője annak erőszakos jellege.

A személy ellen irányuló erőszak szükségszerűen az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatást jelent akkor is, ha semmiféle sérülést nem okoz.

Az erőszak mind személy, mind dolog ellen irányulhat, így az elkövető a sértett fellökésével, vagy a kocsma berendezésének szétdobálásával is felrúghatja az elfogadott viselkedési szabályokat.

A két jellemzőnek (kihívóan közösségellenes, erőszakos) együttesen kell fennállnia. Bármelyik hiányában nincs bűncselekmény.

Az új Btk. értelmező rendelkezései között szereplő – de már korábban is hatályos – szabály alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.

Az elkövetési magatartás harmadik feltétele, hogy alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére.

A megbotránkozás a viselkedés hatására a cselekménnyel kapcsolatos elítélő negatív vélemény, a riadalom pedig akkor áll fenn, ha ehhez az eredményhez félelemérzet is társul.

A cselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie magatartása közösségellenes, erőszakos voltával.

A bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik, nem feltétele tehát a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezte.

Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható.

A Be. 29. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészség hatáskörét és illetékességét általában annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik.

A Be. 30. § e) pontja alapján kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a mentelmi joggal rendelkező személy által elkövetett bűncselekmény miatt.

A Be. 4. § (1) bekezdése alapján az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.

Indítványozom, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Be. 380. § (1) bekezdése alapján a Tisztelt Ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést.

A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem.

 

(vadhajtasok.hu)

 

Oszd meg másokkal is!

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hoppá! A Magyar Orvosi Kamara DK-közeli elnöke Facebook kommentben ismeri el a kormány járvány elleni védekezését!

Üzenet az ellenzéknek: ha már segíteni nem tudtok, legalább ne ártsatok!