Duplázódó orvosfizetések, megfeleződött elvándorlás

 

A közszféra dolgozói közül az egészségügyiek kapták a legnagyobb béremelést az elmúlt években, az orvosok átlagkeresete havi bruttó 800 000 felett lesz jövőre, és ennek köszönhetően 2010-hez képest kevesebb mint felére csökkent a külföldre távozó doktorok száma. Az irány jó, de tovább kell még menni – hangzott el a Nézőpont Intézet szakmai konferenciáján.

 

A Gyógyuló egészségügy 2017 című Nézőpont-rendezvényen Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy míg az egy főre jutó egészségügyi közkiadások 2005 és 2009 között 2,7 százalékkal csökkentek, 2009 és 2015 között 1,2 százalékkal növekedtek úgy, hogy közben folyamatosan nőtt a nemzeti ­össztermék (GDP), amelyből az egészségügy is részesedik. A forrásbővülés nem kis részben az ágazati bérek emelését szolgálta, a közszféra egészét tekintve az egészségügyben volt a legnagyobb fizetésemelés, ami az általános gazdasági stabilitásnak köszönhetően érezhető reálbér-növekedést is jelentett.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár elmondta: 2010-hez képest 2019-re az orvosok bére a duplájára nő, és a szakdolgozók alapbér-emelkedése is 200 százalék felett lesz. Ez azt jelenti, hogy az orvosok átlagkeresete – a pótlékokkal, túlmunkával együtt – bruttó 800 000 felett lesz már jövőre. – Ez jó irány, de a bérfelzárkóztatást folytatni kell, mert ennek köszönhető az a trendfordulóként értékelhető változás, hogy 2010-hez képest kevesebb mint felére csökkent a külföldre távozó doktorok száma – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette ugyanakkor: „Mindaddig van dolgunk, amíg akár csak egy kollégánk is elhagyja az országot.”

A kórházi wifiprogram keretében 2020-ig minden állami kórházban és rendelőintézetben széles sávú internet-hozzáférést építenek ki – erről már a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos beszélt. Deutsch Tamás hangsúlyozta: a program kibővített változatában kiemelt szerepet kap a digitális egészségipar-fejlesztési stratégia. Ennek célja, hogy a betegek mind színvonalasabb egészségügyi szolgáltatásokhoz férjenek hozzá minél biztonságosabban, valamint növekedjen az egészségtudatosságuk, akár mobilappliká­ciók segítségével.

Emlékezetes: a magyar egészségügy novemberben már belépett a digitális világba – elindult a betegadatok felhőalapú tárolását lehetővé tevő elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT). Vartus Gergely, az e-health koordiná­cióért felelős miniszteri biztos elmondta tegnap: tízezer intézménynek kellett november 1-jéig csatlakoznia az EESZT-hez. Ebből 6500 mindennap használja a rendszert, előreláthatólag év végig pedig valamennyi állami tulajdonban lévő kórház, háziorvosi és szakrendelő, valamint gyógyszertár a rendszer része lesz. A rendszer további fejlesztéséhez és fenntartásához 23 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre – jelezte.