Keresetet nyújt be Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságára (EUB) az Európai Bizottság (EB) a Stop, Soros! törvénycsomag miatt – számolt be róla csütörtökön a Népszava. A testület szerint a magyar hatóságok nem adtak kielégítő választ az aggályaira, ezért lépteti a tavaly elindított kötelezettségszegési eljárást az utolsó, bírósági szakaszba. Az EB úgy ítéli meg, hogy az uniós jogba ütköznek azok a magyar törvényi rendelkezések, amelyek büntethetővé teszik a menedékjog és a tartózkodási engedély megszerzését támogató tevékenységeket. Az ügyben tavaly júliusban indított kötelezettségszegési eljárást az EB, és idén januárban léptette második szakaszába a folyamatot.
– A kormány készen áll a perre, és továbbra is kiáll a Stop, Soros! törvénycsomag és a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás mellett, mert azok Magyarország és a magyar emberek védelmét szolgálják – közölte tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő. Hollik István hangsúlyozta: a magyar emberek népszavazáson, országgyűlési és európai parlamenti választáson is egyértelművé tették, hogy nem kérnek a bevándorlásból és meg akarják védeni az európai keresztény kultúrát. Hozzátette: a mindenkori magyar kormánytól pedig azt várják el, szerezzen érvényt ennek a választói akaratnak.
– A Stop, Soros! és az alkotmánymódosítás éppen ezt a célt szolgálja, hiszen büntethetővé teszi az illegális migráció szervezését és finanszírozását, alkotmányos szinten megtiltva bevándorlók tömeges betelepítését. Ezért nem csoda, hogy a bevándorláspártiak itthon és Brüsszelben is a kezdetektől fogva támadják ezeket az intézkedéseket – fogalmazott Hollik István, nyomatékosítva: a kormány határozott álláspontja, hogy a Stop, Soros! törvénycsomag és az alkotmánymódosítás tükrözi a magyar emberek akaratát, és megfelel a genfi, a schengeni, valamint a dublini egyezmény előírásainak is. A magyar Alkotmánybíróság szintén megerősítette a törvénycsomag törvényességét.
– Kifutó modell. Az EB minden követ megmozgat, hogy még a mandátuma lejárta előtt keresztülverje a migrációpárti programját – fogalmazott tegnap Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője Twitter-bejegyzésében a hírre reagálva. A Helsinki Bizottság ugyanakkor üdvözölte a lépést.
Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója lapunknak kifejtette: a 2015-ös migrációs válság közepén hazánk volt az első ország, amelyik betartotta az uniós jogot azzal, hogy lezárta az EU külső, schengeni határát, és nem engedte be a papír nélküli bevándorlókat. – A Stop, Soros! törvénycsomag szintén a bevándorlást megakadályozó, visszaszorító jogszabály betartatásához kapcsolódik, s az unió érdeke lenne, hogy hasonló törvénymódosításokat hozzanak létre a többi tagállamban is – húzta alá az igazgató.
Szavai szerint a leköszönő, Jean-Claude Juncker-féle bizottságnak is az lett volna a feladata, hogy a szerződések őreként a többi tagállammal is betartassa az uniós jogot, ám ehelyett a törvényesen eljáró Magyarországot bírálta. – A november 1-én távozó Juncker-bizottság politikai indíttatását mutatja, hogy minden eszközzel erőltetik az illegális migráció intézményesítését, egyebek miatt ezért támadták meg a törvénycsomagot, indítottak kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben és tettek javaslatot kvóták bevezetésére – sorolta. Törcsi Péter arra is kitért: vannak arra utaló jelek, hogy az ősszel felálló bizottság józanabbul közelíti majd meg ezeket a kihívásokat, hiszen az új EB-elnök Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy a közép-európai régiót komolyabban kell venni annál, mint Juncker idejében tették. – Ha az EUB nem vesz részt a politikai vitában, és jogi-szakmai érvek alapján hoz döntést, fel sem merülhet, hogy Magyarország ellen szülessen ítélet – fogalmazott Törcsi Péter, megjegyezve: a múltban a bíróság gyakran jutott olyan döntésre, ami megfelelt az EB átpolitizált gondolkodásának.
Mint ismert, a Stop, Soros! a kormány által előkészített, három elemből álló törvénycsomag, amelynek elfogadásáról a tavalyi választás után alakult Országgyűlés döntött. A jogszabály 25 százalékos bevándorlási különadó megfizetésére kötelezi a bevándorlást segítő szervezeteket, és utóbbiak kapcsán elrendeli a nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát is. A törvénycsomag idegenrendészeti távoltartásról rendelkező része lehetőséget ad a belügyminiszternek arra, hogy az ország határvonalának nyolc kilométeres sávjától távol tartsa azokat, akiknek Magyarország területén tartózkodása vagy tevékenysége Magyarország nemzetbiztonsági érdekeivel ellentétes.
Piszkos munka
Az Európai Bizottság (EB) felszólító levél küldésével újabb kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy szerintük Magyarország nem biztosít élelmiszert a szerb határ mentén létesített tranzitzónákban elhelyezett menedékkérőknek. A magyar kormánynak egy hónapos ultimátumot adtak a válaszadásra, azt követően az eljárás továbbléphet a második szakaszba. A bejelentést Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke üdvözölte. – Az uniós eljárások rávilágítanak a hazai jogállam gyengéire. A mostani uniós döntések orvosolhatják a jogsértő helyzetet. Visszaigazolást nyert kitartó és színvonalas szakmai munkánk – fogalmazott. A Párbeszéd közleményében arról írtak: „Orbán és kormánya sokadszor bizonyítja, hogy embertelen és vállalhatatlan politikája méltatlan a hazánkhoz. Októberben mindannyian megmutathatjuk, hogy Magyarország és persze Budapest jobb és több ennél!” – A távozó brüsszeli bizottság még elvégzi a piszkos munkát a bevándorláspárti erőknek. Azt akarják elérni, hogy Magyarország vonja vissza a Stop, Soros!-t, a szigorúbb bevándorlási szabályokat és számolja fel a határvédelemben kulcsfontosságú tranzitzónát. Ezek a jogszabályok mind a magyar emberek akaratát érvényesítik, az illegális migráció elleni védelmet, Európa és Magyarország védelmét szolgálják, ezért a kormány áll minden eljárás elébe – reagált a kormányzat.
(Kárpáti András, magyarnemzet.hu)
