Elin Ersson videója bejárta a világsajtót: a liberális svéd aktivista kifejezetten azért vásárolt jegyet egy Göteborg-Isztambul járatra, hogy megakadályozza két afgán migráns kitoloncolását. Most kiderült, hogy az a fiatal migráns, akit eredetileg meg akart menteni, nem is volt rajta azon a járaton, amelynek a felszállása az aktivista tiltakozása meghiúsította.
Viszonylag hamar lehetett sejteni, hogy a Ellen Ersson melléfogott és a megmenteni kívánt migráns mégsem volt azon a járaton, amelynek megakadályozta a felszállását azzal, hogy nem ült le a helyére. A Deutsche Welle most megerősítette ezeket az értesüléseket, a német lap riportere beszélt Erssonnal és a kitoloncolt fiatal afgán migránst is sikerült utolérniük.
A 21 éves Elin Ersson azt hitte, hogy akciójával két migránst is megment egyszerre, ugyanis azt az értesülést kapta, hogy egy 50 éves és egy 26 éves afgán férfit is ezzel a járattal toloncolnak ki az országból.
Fotó: mandiner.hu.
A fiatalabb férfi Ismail Khawari, akinek a kitoloncolásáról és annak várható részleteiről a családja értesítette Erssont, a liberális aktivistát. Azt pontosan nem tudták, hogy melyik járattal deportálják a fiatal afgán férfit, a szóba jöhető gépek közül a Göteborg-Isztambul járat tűnt a legvalószínűbbnek. Ersson erre a járatra vett egy repülőjegyet, hogy feljuthasson a gépre.
Azonban Ismail Khawari nem volt a gépen. Végül a Stockholm-Kabul járatra tették fel a hatóságok a liberális aktivista akciójának másnapján. Ersson egyébként azt állította, hogy az idősebb, szintén kitoloncolásra ítélet 50 év körüli afgán férfi ott volt a járaton és ezzel az ő deportálását sikerült megakadályozni.
A DW-nek sikerült elérnie a kitoloncolt fiatal afgán migránst is. Ismail Khawari állította, hogy nem ismerte személyesen Erssont, sőt a tiltakozásáról is csak Kabulban hallott. Mindenesetre megköszönte neki, hogy megpróbált kiállni mellette.
A migráns elmondta, hogy az anyja és két lánytestvére Svédországban él. Ő maga Afganisztánban született, bár azt nem tudta megmondani, hogy pontosan hol. 6 éves korukban Iránba költöztek, onnan pedig Európába ment, követte a családját.
Arra kérdésre, hogy sikerült-e integrálódnia, azt válaszolta:
Nem dolgozhattam Svédországban, nem is tanultam semmit. Habár sokáig éltem ott, nem beszéltem a nyelvet. Nagyon sok pszichológiai problémám volt, nem nagyon mozdultam ki”
– mondta. A hatóság azért döntött a kiutasításáról, mert három alkalommal is elutasították a menedékkérelmét. Ezután Németországban próbálta beadni a kérelmét, ám nem járt sikerrel és nem sokkal később visszatért a családjához Svédországba, ahol megérkezésekor letartóztatták. Nyolc hónapot töltött kitoloncolási őrizetben, majd végül visszaküldték Kabulba. A migráns elmondta, hogy az afgán fővárosban nincsenek ismerősei.
(forrás: Bácskai Balázs, 888.hu)
