in

A libsiknek ez is csak egy vicc – Pedig a mindennapjainkat könnyítik meg a hazai űrkutatás vívmányai

A magyar tudományos és technológiai eredmények a világ élvonalába tartoznak

A mindennapjainkat könnyítik meg a hazai űrkutatás vívmányai

Az űrkutatás vívmányait olyan kulcsfontosságú területen hasznosítjuk, mint a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció, ezért gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból is fontos, hogy az állam is támogassa az űripart – közölte lapunkkal Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Az űrkutatás jóval több, mint a nagyhatalmak méregdrága passziója, hiszen számos, a mindennapokban is használható vívmányt az ezen a területen végzett kutatómunkának köszönhetünk – közölte lapunkkal az űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Ferencz Orsolya rámutatott: a modern tömegtársadalmakban nem élhetnénk a ma tapasztalható életszínvonalon, ha nem rendelkeznénk olyan űrtechnológiára, így pél­dául műholdakra épülő navigációs rendszerekkel, amelyekkel a rendkívül sűrű vízi és légi forgalom összehangolható.

– A Sentinel műhold adatait egész Euró­pa felhasználja a katasztrófavédelemben, a mezőgazdasági termésbecslésben, sőt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is ezen szatellitrendszer segítségével követi nyomon a néptömegek mozgását. Kevesen tudják, hogy egy kisebb magyar cég kétezer alkatrésszel járult hozzá a ­Sentinel elkészültéhez – tájékoztatott a villamosmérnök, űrkutató.

Ferencz Orsolya úgy véli: a környező országokhoz képest hazánknak még bőven van behoznivalója az űrkutatás terén.

– Lengyelországban, Csehországban és Romániában is nagyobb önállóságot élvez ez a terület, mint ami nálunk mostanáig tapasztalható volt. A régiós országok közül sokan nemzeti űrügynökségeket is létrehoztak, Románia már 1991-ben. Magyarországon az Antall-kormány alatt közvetlenül Pungor Ernő miniszter felügyelete alá tartozott az űrkutatás, a 2000-es évek közepéig pedig főosztályként működött, azt követően elvesztett minden önállóságot – ismertette a szakember, rámutatva: napjainkban rendkívül szoros az űrverseny, és mivel sok múlik azon, melyik nemzet mekkora súllyal jelenik meg ezen a piacon, nemzetgazdasági érdek az űripart a kormány részéről is támogatni.

A miniszteri biztos fontosnak tartja, hogy a V4-ek ezen a területen is szorosan együttműködjenek
Fotó: Teknős Miklós

Hangsúlyozta: a mostani intézkedés csak a felzárkózás kezdete, hiszen hazánk az Interkozmosz-programban korábban jelentős eredményeket ért el, és azokhoz mérhető sikereket szeretne felmutatni a jövőben is.

– Oroszország mind a mai napig megkerülhetetlen az űrkutatásban, így az együttműködés ezzel az űrnagyhatalommal ugyanolyan fontos, mint az európai államokkal vagy a nemzetközi szervezetekkel. Hosszú „tetszhalott” állapot után 2000-ben az első Orbán-kormánynak sikerült bilaterális együttműködési megállapodást kötnie az oroszokkal a világűr békés célú felhasználásáról, tavaly pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erősítette meg ezt a kapcsolatot Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterrel – idézte fel Ferencz Orsolya.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: szeretnék, hogy a visegrádi országok között is szorosabb együttműködés alakuljon ki az űrkutatás terén. A szakember jelentős előrelépésnek nevezte, hogy Magyarország 2015-ben tagja lett az Európai Űrügynökségnek (ESA), szavai szerint a tagság 6,2 millió eurós éves költségét az előnyök többszörösen meghaladják, emellett a régió országai jelenleg ennél jóval nagyobb anyagi hozzájárulást vállalnak magukra. Románia például ennek az összegnek a hétszeresét fordítja erre évente.

– Hazánk az űrkutatás számos területén a világ élvonalába tartozik, így a sugárzás- és dózismérésben, emellett kiválóak az anyagtechnikai és a tápegységek gyártásában, fedélzeti kommunikációs elektronikai berendezések fejlesztésében felmutatott eredményeink. Csillagászaink egyebek mellett az exobolygó-kutatásban könyvelhetnek el fontos előrelépéseket. A magyar űrkutatási ágazat kiveszi a részét az űridőjárás megfigyelését jelentő új szolgáltatásból is, amely a világűrből érkező, Földünkre és civilizációnkra komoly hatást gyakorló jelenségeket hivatott vizsgálni, pontos, megbízható előrejelző rendszerként – sorolta a szakember.

Mint mondta, több felsőoktatási intézmény – köztük a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE – is közreműködik űrkutatási projektekben, az MTA Energiatudományi Kutatóintézete pedig a NASA Orion űrhajójának Hold felé induló missziójában vállalt feladatot.

(forrás: Kárpáti András, magyaridok.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Hozzászólások

hozzászólás

Az “elszigetelt” Orbán Viktor hétfőn Kínába utazik és az elnökkel is tárgyal

Apáti Bence a CEU Faházáról