Durván nőnek a magyar fizetések
Szeptemberben 13,6 %-kal, 292 900 forintra nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami továbbra is erős bérdinamikát jelent – derült ki a KSH adataiból. A reálkeresetek 10,8 százalékkal nőttek, vagyis az emelkedő infláció ellenére kétszámjegyű keresetnövekedést láthatunk.
A versenyszféra keresetei is dinamikusan nőttek: szeptemberben 11,7%-os növekedést mért a KSH a bruttó béreknél, a rendszeres bérek pedig ennél is nagyobb mértékben, 12,1%-kal emelkedtek a legalább 5 főt foglalkoztató cégeknél.
A versenyszférában a bruttó kereset a hónapban 299 300 forint volt, ami 199 ezres nettót jelentett.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 194 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 202 700 forintra becsülhető a KSH szerint.
A keresetek idei növekedésének fontos szerepet játszik a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25%-os emelése, valamint a járulékcsökkentés, amit a béradatok alapján úgy tűnik, hogy a vállalatok továbbadtak a munkavállalóknak. A bérek növekedését a KSH szerint támogatta az is, hogy a költségvetési szféra egyes területein és az állami közszolgáltató cégeknél is emelték a fizetéseket.
A keresetek idei növekedésében fontos tényező az is, hogy Magyarországon egyre nagyobb a munkaerőhiány, ami szintén felfelé hajtja a béreket. A bérek növekedése mindezek miatt a következő hónapokban is kitarthat.
Szeptemberben 3 millió 29 ezerre növekedett a legalább 5 főt foglalkoztató vállalatoknál, a nonprofit szektorban és a költségvetési szférában dolgozók száma. Ez 1,3%-os emelkedés az előző év azonos hónapjához képest. A bővülést a versenyszféra létszámának emelkedése segítette: itt 2,6%-os bővülést mért a statisztikai hivatal. A költségvetési szférában 4,1%-kal kevesebben dolgoznak, amiért a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése a felelős. Idén szeptemberben 157 ezer közfoglalkoztatottat tartottak nyilván, ami 47 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakban mértnél.
A szezonálisan kiigazított adataik szerint azonban a versenyszférában és az állami szektorban (közfoglalkoztatottak nélkül) azonban alábbhagyott a foglalkoztatás növekedése, és inkább stagnálásról beszélhetünk.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd
(portfolio.hu)
