Sportsikerekben és eseményekben gazdag évet hozott hazánknak a 2017-es esztendő, hiszen amellett, hogy egyedülálló magyar teljesítményeket ünnepelhettünk (gondoljunk csak például Babos Tímea, Baji Balázs vagy Michelisz Norbert vb-szereplésére), komoly sportdiplomáciai sikereket aratva számos nagy világversenynek is otthont adott Magyarország. Az év végéhez közeledve számba vettük a szerintünk öt legjelentősebbet. Szerencsére volt miből válogatni.
Tippmix EHF Final4 (május 6–7., Budapest, Papp László Budapest Sportaréna)
Időrendi sorrendben haladva a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjével, azaz a Tippmix EHF Final4-ral kell kezdenünk. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hazajár Budapestre az európai női kézilabda krémje, hiszen mióta ilyen lebonyolítási rendben, semleges pályán dől el a győztes kiléte – azaz 2014 óta –, mindig a Papp László Budapest Sportaréna adta a helyszínt.
A győztes Győri Audi ETO KC csapata(MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)
Ez egyben azt is jelentette, hogy a Győri Audi ETO csapata 2014 után idén is magyar közönség előtt hódította el a BL-trófeát, miután 26-26-os rendes játékidőt követően, hosszabbításban 31-30-ra győzött a macedón Vardar Szkopje együttese ellen a döntőben, amelyet 12 ezer néző követett élőben a helyszínen.
Ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság (május 19–21., Budapest, Papp László Budapest Sportaréna)
Még mindig május, még mindig Papp László Sportaréna, de már ritmikus gimnasztika. A magyar főváros 1999 után másodszor látta vendégül Európa legjobb RG-seit, és bár közel sem vagyunk sportági nagyhatalom, a magyar lányok emlékezetessé tették a 33. alkalommal megrendezett kontinensviadalt, amelynek kombinált csapatversenyében a szenzációs nyolcadik helyen végeztek a mieink.
A magyar junior csapat(MTI-fotó: Kovács Tamás)
FINA úszó-világbajnokság (július 14–30., Budapest, Balatonfüred)
Ha fontossági sorrendben szedtük volna sorra az eseményeket, kétség sem férhetett volna a vizes világbajnokság első helyéhez. Az ország történetének eddigi legnagyobb szabású sportrendezvénye egyben a legbravúrosabb is. A magyar szervezőbizottságnak ugyanis mindössze két év állt rendelkezésére, hogy a rendezést 2015 márciusában visszamondó mexikói Guadalajara helyébe lépjen.
Ez olyannyira sikerült, hogy számtalan sportoló, mértékadó lap, sőt a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) is minden idők legjobb világbajnokságának minősítette a négy budapesti és egy balatonfüredi helyszínen lezajlott vb-t.
A győztes Hosszú Katinka a női 400 méteres vegyesúszás döntője után a 17. vizes világbajnokságon a Duna Arénában, július 30-án.(MTI-fotó: Kovács Tamás)
Valóban büszkék lehetünk, és nemcsak a két aranyérmet, öt ezüstöt és két bronzot szerző sportolóinkra, de az utánozhatatlan hangulatra és a versenyhelyszínekre is. Aki járt a Duna Arénában, a felújított, Margit-szigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában, a festői szépségű Vajdahunyad váránál megépített szinkronúszó-medencénél, a nyílt vízi számoknak otthont adó Balatonfüreden, netán az Országházzal szemközt, a Batthyány térnél kialakított óriástoronynál, sosem feledi.
A mexikói Sergio Guzmán a 17. vizes világbajnokság férfi óriás-toronyugrás döntőjében a Batthyány téren július 30-án(MTI-fotó: Szigetváry Zsolt)
Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (július 23–30., Győr)
A vizes vb-vel párhuzamosan, de nem annak árnyékában került sor Magyarország első olimpiai eseményére, az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF), amelynek házigazdája Győr városa volt. A szervezőbizottság ugyan más utat járt be, mint az úszó-világbajnokságé, ám a hétéves munka ugyanúgy meghozta gyümölcsét.
A magyar csapat hallgatja a Himnuszt a Magyarország–Törökország férfi kosárlabda-mérkőzés előtt a 14. nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon a győri Bercsényi Miklós Közlekedési és Sportiskolai Szakgimnáziumban július 24-én(MTI-fotó: Balogh Zoltán)
A győri seregszemle új szintre emelte a jövő olimpikonjainak nyári ötkarikás találkozóját. Az eseményen ötven ország több mint 2400, 14 és 18 év közötti sportolója tíz sportágban mérte össze tudását. A magyar csapat 41 éremmel zárta a fesztivált, amivel a harmadik helyen végzett az éremtáblázaton.
Cselgáncs-világbajnokság (augusztus 28.–szeptember 03., Budapest, Papp László Budapest Sportaréna)
A főváros nyár végi nagy dobása a cselgáncs-vb volt, amelyet első alkalommal rendeztek hazánkban, de a rendezvény visszhangja alapján könnyen lehet, hogy nem utoljára. A Papp László Sportaréna közönsége a visszafogottabb magyar szereplés ellenére ugyanis olyan hangulatot teremtett, amely párját ritkítja.
Csoknyai László (kékben) és az argentin Emmanuel Lucenti a budapesti cselgáncs-világbajnokság férfi 81 kilogrammos súlycsoportjának versenyében a Papp László Sportarénában augusztus 31-én(MTI-fotó: Illyés Tibor)
Azért is különleges volt a világbajnokság, mert Budapesten debütált az olimpián 2020-ban, Tokióban bemutatkozó vegyes csapatverseny, amit Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság első embere is a helyszínen tekintett meg. A tizennyolc fős magyar küldöttség három ötödik helyet szerzett az egy héten át tartó küzdelmek során.
A fentieken túl persze tovább sorolhatnánk a 2017-es magyarországi világversenyeket. A befagyott Balatonon rendezett jégvitorlázó-Eb-t, a magyar csapatok sikerét hozó pólótornákat, az áprilisi női LEN-kupa négyes döntőt és a férfi BL Final Sixet, a szeptemberi, balatonfüredi finndingi-világbajnokságot vagy a novemberi kick-box vb-t, amelyen tizenöt magyar aranyérem született.
Végül, de nem utolsósorban nem feledkezhetünk meg az évről évre megrendezett – világsztárokat felvonultató – eseményekről, mint a sportági (kajak-kenu, rövidpályás gyorskorcsolya, triatlon, vívás) világkupák, a Gyulai István Memorial, a Forma–1-es Magyar Nagydíj és így tovább. Egy szó mint száz: 2017-ben Magyarországnak szólt a sportvilág tapsa.
(hirado.hu)
