Súlyos, évek óta húzódó ügyek a hazai közéletben

 

A 4-es metró beruházás: „minden idők legnagyobb korrupciós ügye”

Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a magyar kormány pedig 2016-ban feljelentést tett. Bár – nem példátlan és nem meglepő módon – eleinte a balliberális médiában igyekeztek ködösíteni, sőt, éppen a jelenlegi vezetésre terelni a gyanút – végül egyértelművé vált, hogy a 2010 előtti vezetés van az ügy fókuszában, nem véletlen, hogy éppen a Fidesz 2010-es választási győzelmét követően kezdtek foglalkozni a metrókocsik beszerzésével összefüggésben a magyar hatóságok.

Vagyis a szabálytalanságok a szocialista és szabad demokrata kormányok, illetve az szocialista és szabad demokrata városvezetés időszakához köthetőek.

Az ügy előzményének az Egyesült Királyság Súlyos Csalások Elleni Hivatala vizsgálódása tekinthető, Magyarországon a Nemzeti Nyomozó Iroda is bekapcsolódott a nyomozásba.

Az eset miatt felálló parlamenti vizsgálóbizottsággal megtagadta az együttműködést Demszky Gábor, (volt főpolgármester) Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon (korábbi miniszterelnökök), Gy. Németh Erzsébet, Horváth Csaba és Hagyó Miklós (volt szocialista főpolgármester-helyettesek) is, egyedül Medgyessy Péter egykori miniszterelnök ment el a meghallgatására. Medgyessy egyébként utazó nagykövetként lobbizott akkortájt, adott esetben sikerdíjért.

A bizottság vezetője szerint a pénzeknek egy része magánzsebekbe és pártkasszákba kerülhetett, ebből a szempontból pedig Gyurcsány Ferenc kormányzása és Demszky Gábor volt főpolgármester és helyetteseinek működése a legproblémásabb.

A 2008-as időszakban éppen az elképesztő mértékű kenőpénz lehetett az oka annak, hogy állt az építkezés.

Az OLAF-jelentés által súlyosan kifogásolt beruházás az akkor kormányzó balliberális pártok közvetlen befolyása és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig – derült ki egy újabb jelentésből, a nyomozást pedig meghosszabbították.

A válaszul érkező ellenzéki rágalmakat mag az OLAF cáfolta meg. Az ügy miatt egyébként mintegy 60-70 milliárd forint Európai Uniós bírság fenyegeti hazánkat.

Összességében a 4-es metró beruházás minden idők legnagyobb korrupciós botránya, a beruházás harmadát, 167 milliárd forintot elcsalták, ellopták, emiatt Magyarországnak várhatóan óriási összeget kell visszafizetnie.

A Czeglédy-ügy és a Gyurcsány-szál, Dobrev meghallgatása

Mint ismert, 2017 júniusában őrizetbe vették Czeglédy Csabát, az MSZP és a DK jogi ügyeit intéző ügyvédet, a szocialisták szombathelyi vezetőjét, akit a hatóságok nagy összegű, hárommilliárd forintos költségvetési csalással gyanúsítottak meg.

Az ügy nem sokkal később tovább dagadt, amikor napvilágot látott, hogy Gyurcsány Ferencék családi cégének, az Altus Zrt.-nek a jogi képviseletét is a többmilliárdos kárértékű korrupciós bűnténybe keveredett Czeglédy Csaba látta el – a korábbi szombathelyi MSZP-s alpolgármestert egyébként a 2000-es évek elején egyszer már adócsalásért és magánokirat-hamisításért elítélték.

A korábbi MSZP-s botrányhoz hasonlóan – amikor Simon Gábort hozták kapcsolatba külföldön tartott, be nem vallott pénzzel – újabb baloldali politikusról derülhetett ki, hogy Ausztriában rejtegette be nem vallott vagyona egy részét: a Czeglédy Csaba nevére szóló osztrák széfben mintegy kilónyi aranyat találtak. Miközben a gyanúsítottak száma egyre nőtt, Budai Gyula például arról beszélt, hogy az MSZP és a DK azért falaz továbbra is Czeglédy Csabának, mert az általa elcsalt csaknem 3,5 milliárd forint jelentős része a két párt kasszáját gyarapította.

Később kiderült, hogy a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Portfólió nyolcvanmillió forintos kölcsönnel segítette ki Czeglédy Csaba cégét, a Human Operatort.

Miközben a baloldal védelmébe vette a botrány főszereplőjét, Lázár János bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a Czeglédy-ügyben. Egy beszámoló alapján pedig felmerült, nemcsak diákokat és felnőtteket, de nyugdíjasokat is érint a Czeglédy Csaba nevével fémjelzett iskolaszövetkezeti büntetőügy.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága Gyurcsány feleségét, Dobrev Klárát is beidézte meghallgatásra mivel az Altus több alkalommal is kölcsönt nyújtott a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek.

Ide kapcsolódik, hogy több mint 1,3 milliárd forintos osztalékot fizettetett ki tavaly saját magának Gyurcsány Ferenc, az Altus-Portfólió Kft. egyetlen tulajdonosaként a cég ügyvezetőjével, Gyurcsány Ferencné Dobrev Klárával – írta az Mfor.

A portál szerint a Béta-Roll és a MOTIM eladását azzal indokolta Gyurcsány, hogy üzleti érdekeltségeit nem tartja összeférhetőnek politikusi pályájával. Az Altus cégcsoportból mára csak az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. aktív. Dobrev Klára a cég több mint 99 százalékát birtokolja, a maradék rész az EMIR-botrányban érintett Heil Péteré. Ebben az ügyben az EU 18 milliárd forintot követel vissza Magyarországtól, és már a Fővárosi Főügyészség is nyomoz szabálytalan közbeszerzések ügyében.

A legfrissebb fejlemény, hogy három hónappal meghosszabbítaná az ügyészség Czeglédy Csaba és két bűntársa előzetes letartóztatását.

KGBéla ügyei

2014 áprilisában az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett Kovács Bélával szemben, aki az elsőként felmerülő kémkedés után immár költségvetési csalás miatt is felelhet. Polt Péter legfőbb ügyész emiatt is indítványozta az Európai Parlament elnökénél a jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

A gyanú szerint Kovács Béla 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A megállapodások alapján ezek a személyek a képviselő mellett, az ő utasításainak megfelelően Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek – tudatta Polt Péter legfőbb ügyész.

Valójában azonban nem jártak Brüsszelben, ott semmilyen munkát nem végeztek Kovács Bélának – fogalmaztak a hivatalos szervnél.

Mindezzel a képviselő jogtalan anyagi előnyt biztosított az álgyakornokoknak, megtévesztve az Európai Parlament illetékes szolgálatát, amely teljesítette a kifizetéseket – tette hozzá akkor a Legfőbb Ügyészség.

Az időnként váratlanul eltűnő jobbikos EP-képviselő (akinek szavai nem voltak összhangban ügyvédjének magyarázatával) ellen a kémkedés és a költségvetési csalás gyanúja miatt folytatott eljárásokat a Központi Nyomozó Főügyészségen később egyesítették, majd újabb gyanúsításokkal éltek vele szemben, összesen immár három bűncselekményről tájékoztatott az ügyészég.

Kovács Bélával, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselőjével kapcsolatban amerikai, európai és magyar hatóságok gyanúja is az, hogy az oroszoknak kémkedett – hívták fel a figyelmet a kormánypártok.

A sajtóban csak KGBélaként emlegetett Kovács ügye ugyanakkor különösen érdekes, ha a Jobbik pénzügyeit kívánná vizsgálni valaki. Hollik István felszólította Vona Gábort, hogy a Jobbik elnöke valljon színt arról: miért falazott eddig Kovács Bélának; igaz-e, hogy Kovács Béla a Jobbik „táskásembere” – ez utóbbi kijelentés egy esetleges komolyabb mennyiségű Oroszországból származó pénzre lehet utalás.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője mindenesetre szerdán jelentette be: vádat emelt az ügyészség Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője ellen állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt. Kovács Béla ezután kilépett a pártból.

Simicska Lajos és a Jobbik kapcsolata

A nemzetbiztonsági bizottság alelnöke lapunknak úgy fogalmazott a nyáron: a Jobbik körül számos a nemzetbiztonságot veszélyeztető ügy van. Németh Szilárd nemcsak Kovács Béla ügyére gondolt, hanem Simicska Lajos fekete pártfinanszírozását is említette, amely témákban szerinte Vona Gábornak kellene megszólalnia.

A NAV költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást hónapokkal ezelőtt a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir és Publimont Kft. ellen.

A gyanú szerint az említett két cég megtéveszthette a NAV-ot azzal, hogy kevesebb hirdetési felületet vallott be annál, mint amennyit valójában a Jobbik rendelkezésére bocsátott.

A kormány a kirobbant botrány kapcsán azonnal lépni szeretett volna, az úgynevezett plakáttörvény azonban az ellenzéki ellenállás miatt nem ment át az Országgyűlésben, így átláthatatlan marad a kampánytevékenység.

Az ügy további fejleménye volt, hogy Simicska Lajos reklámcégeinél nmyáron megkezdődtek az adóhatósági vizsgálatok, miután a nyomozás adatai szerint a vállalkozó vállalatain keresztül törvénytelen módon támogathatta a Jobbik plakátkampányát. A párt nevében nyilatkozók egymásnak ellentmondó adatokat közöltek az elhelyeztetett plakátok számáról, a kampány becsült költségeivel pedig nem tudnak eddig elszámolni. A költségvetési csalás mellett a tiltott pártfinanszírozás gyanúja is felmerült.

A hatóság gyanúja szerint a Publimont Kft. és Mahir Cityposter Kft. megtéveszthette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt azzal, hogy lényegesen kevesebb hirdetési felületet vallott be annál, mint amennyit valójában a Jobbik rendelkezésére bocsátottak.

Így a szolgáltatás értéke, költsége, valamint a Jobbiknak nyújtott kedvezmény is lényegesen nagyobb az eddig közölt adatoknál. A hatályos jogszabályok alapján a szóban forgó bűncselekmény alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Több mint tízszeres árkülönbség van az LMP és a Jobbik plakátjainak darabára között – írta később az Origo. Simicska plakáthelyein később Botka László üzenete is feltűnt.

Később sem volt hajlandó elmondani a tiltott pártfinanszírozás gyanújába keveredett Jobbik, hogy mekkora összegért jutottak hozzá a Simicska-érdekeltségbe tartozó reklámeszközökhöz, sőt a párt szóvivője azt sem érti, miért asszociál bárki az oligarchára. Jakab Péter annyit közölt, takarékosan bánnak az adófizetők pénzével, az üzletkötések részleteit azonban csak az Állami Számvevőszék ismerheti meg. Miután Simicska Lajos gyakorlatilag ingyen adta át a plakáthelyeket, az érintettek törvényt sérthettek, hiszen cégek nem adhatnak támogatást pártoknak.

Az Állami Számvevőszék augusztusban kezdte meg a Jobbik 2015–16-ra vonatkozó, valamint az idei év első felét átfogó gazdasági ellenőrzését, az ügyészséghez fordult, miután a párt nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.

Az ÁSZ közleményéből kiderül, az idei első fél évben a politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől, amely a 2014-es párttörvény szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül.

Vagyis bebizonyosodott, hogy a Jobbik a piaci árnál lényegesen olcsóbban vett igénybe szolgáltatásokat.

A több száz milliós tétel 15 napon belüli visszafizetése mellett a Jobbik költségvetési támogatását ugyanakkora összeggel csökkenti a Magyar Államkincstár, ami azt jelenti, a párt összesen több mint 660 millió forint büntetést kapott.

A kapott bírságot összekalapozná szimpatizánsaitól a Jobbik. Számvevőszéki vizsgálat ide, hatósági jelzés oda, Vona továbbra is azt hangoztatja, hogy a Jobbik piaci áron jutott hirdetési felülethez Simicska Lajos cégeitől, szerinte világos, hogy nem kapták olcsóbban a plakáthelyeket.

Mindenesetre a törvény értelmében a Magyar Államkincstár 330 milliós összeggel (a hatóság szerint ennyivel jutott olcsóbban a plakátokhoz a Jobbik) köteles a párt jövő évi költségvetési támogatását csökkenteni.

(magyaridok.hu)