in ,

A józan ész utolsó állva maradt bástyája a messzi északon: Dánia

Döntéseivel és bevándorlásellenességével Dánia vált talán az utolsó olyan európai országgá, ami még a józan észre hallgat

Döntéseivel és bevándorlásellenességével Dánia vált talán az utolsó olyan európai országgá, ami még a józan észre hallgat. Nézzük meg, hogyan vívta ki ezt a státuszát a skandináv állam!

 

Először is azt le kell szögezni, hogy Dánia valamennyire „szerencsés” helyzetben volt a migrációs válság csúcspontján, azaz 2015-ben. Hiszen Németország és Svédország közé esik, amelyek mágnesként vonzották a migránsokat. A két ország együtt valószínűleg több mint kétmillió migránst fogadott be.

Így tudta Dánia elérni azt, hogy “mindössze” 21 000 ember nyújtott be menedékkérelmet a skandináv államba. Koppenhága azonban ráérzett arra, már ez a szám is óriási mértékben meg fogja terheli a dán jólléti államot – főleg akkor, ha a többi ország példájából kiindulva a bevándorlók nem is igazán forgatják vissza a pénzt a gazdaságba. A bevándorlók ellátása csak 2015-ben a dán adófizetők 4,8 milliárd eurójába került.

Fotó: AFP

A dánok ezért több lépést eszközöltek, amelyek mind egy taktikát követtek: megpróbálták országukat a lehető legantipatikusabbá tenni a bevándorlók szemében. Ez ugyebár nem olyan szembetűnő, mint amilyen Magyarország példája a határkerítéssel (bár Dánia is visszaállítottaaz ideiglenes határellenőrzést), de ugyanakkor hatásos.

Hiszen a fent említett politika keretén belül például 45 százalékkal csökkentették a bevándorlóknak járó szociális juttatásokat, emellett a városokon kívülre telepítették a frissen érkezőket. A dán kormány sikere abban rejlik, hogy a bevándorlásellenes intézkedéseket következetesen, igen kiterjedt kampánnyal tartották és tartják a köztudatban.

Ennek a részét képezte például a miniszterelnök, Lars Lokke Rasmussen újévi beszéde,amelyben határozottan leszögezte: 2018-ban véget vet országában a migránsok által kiépített párhuzamos társadalmaknak, és ezzel párhuzamosan elutasítják a betelepítési kvótákat.

Vigyáznunk kell Dániára”

– állt videójában.

Két éven keresztül ismételte az ország, hogy nem kér a migránsokból, és úgy tűnik, értő fülekre talált az üzenet. Ennek egyik látható jele az, hogy 2017-ben már mindössze 3458-an nyújtottak be menedékkérelmet, ami 84 százalékos esést jelent 2015 óta.

Inger Stojberg.

Fotó: AFP

A másik, frissen közzétett eredményét a dán politikának az ország bevándorlásügyi minisztere közölte a napokban. Az Express beszámolója szerint 2014-ben még a dán állampolgárságot kapó emberek 70 százaléka muszlim országból származott, addig 2018-ban ez a számarány mindössze 21 százalékra esett vissza.

Szerintem kétség sem férhet hozzá, hogy egy amerikai keresztényt sokkal könnyebb integrálni, mint egy szomáliai muszlimot”

– véli Inger Stojberg bevándorlásügyi miniszter.

Intézkedései között említi azt, hogy Koppenhága például engedélyezte a kettős állampolgárságot, amire azért volt szükség, mert így nagyobb valószínűséggel érkeznek be nyugati államokból dán állampolgársági kérvények.

Emellett a feltételek is szigorodtak: ha adott a nyelvtudás, bűnözéstől való tartózkodás és bizonyos tesztek sikeres elvégzése, akkor természetesen tárt karokkal várnak mindenkit az országban.

S hogy hová tart Dánia? Stojberg újabb szigorításokat helyezett kilátásba.

A cél az, hogy a dán állampolgárságért meg kelljen küzdeni.”

(forrás: Forisek Ádám, 888.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

Hozzászólások

hozzászólás

Eközben a Momentum szép csendben kif*ngott – Megbukott a Momentum civiltörvény elleni népszavazása is – És már párt vezetőség sincs

Nagy port kavart az év elején a hír, miszerint az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan nem finnugor eredetűek, hanem eurázsiaiak.