A célpont ellenfelei, illetve ellenségei célkeresztjében álló személy, akit bármilyen eszközzel el akarnak távolítani pozíciójából. A célpontnak minősülő személyek döntő többsége hatalommal bíró politikus, s mint ilyen, védelmet élvez, bár ezen alapvetően a fizikai támadások elhárítását értjük, amely rendkívül összetett és komoly, kreativitást sem nélkülöző feladat az őt védőknek. Egyszerűen azért, mert bármikor és bármilyen módon kezdeményezhetnek ellene támadást a kiiktatásában érdekelt erők. Védett objektumból történő távozása, nyilvános szereplése és utaztatása során folyamatos a potenciális veszélyhelyzet.
A XXI. századi világunkban a célpontként számontartott politikusoknak két típusuk létezik. Az egyik csoportba azok tartoznak, akiket a pozíciójuk szimbolikája tesz valódi célponttá. Ilyen vezetők Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Régóta ez a két elnöki pozíció vezeti a célpontnak minősülő politikusok listáját. Néhány megjegyzés azzal kapcsolatban, hogy például milyen módon közlekednek, illetve gondoskodnak a védelmi szolgálataik arról, hogy biztonságban eljussanak tervezett úti céljukhoz.
Páncélozott gépjárművekkel, helikopterekkel és repülőgépekkel, vagyis a legmodernebb támadáselhárító rendszerekkel felszerelt járművekkel utaznak. Trump helikopterrel közlekedik általában, időnként páncélozott limuzinnal. Azt viszont, hogy melyik helikoptert veszi igénybe az adott pillanatban és milyen útvonalon halad, ha gépkocsival utazik, egyetlen személy dönti el az indulás pillanatában. A korábban megtervezett és kipróbált útvonalak valamelyikét választja, de hogy melyiket, arról senkivel nem konzultál előzetesen.
Vlagyimir Putyin Moszkván belüli mozgását limuzinnal biztosítják. Itt az a koncepció érvényesül, hogy legalább három egyforma, egymás után haladó páncélozott autó egyikében utazik, amelyet szintén véletlenszerűen választ ki a biztosításáért felelős parancsnok. Reggel, amikor munkába megy, illetve este, amikor hazafelé tart, az útvonalát hermetikusan elzárják a többi közlekedő elől. A látvány elképesztően hat egy zsúfolt világvárosban a reggeli és esti csúcs idején.
Érdekességként meg kell jegyezni, hogy Putyin elnök sokszor kezdi televíziós beszédét azzal, hogy elnézést kér Moszkva azon lakosaitól, akiket utazásai időpontjában várakozásra kényszerít a védelmét szolgáló biztonsági intézkedés, az éppen elhaladó elnöki konvoj.
Vannak azonban olyan politikusok, akiknek beosztása, sőt talán még az ország, amelyet vezetnek, sem jelent külső kockázatot, mégis célponttá válhatnak. E csoport tagjai esetében a személy az igazi célpont és nem az általa betöltött hivatal. Az őt támadók éppen abban bíznak, hogy eltávolítása esélyt ad az általuk kívánt politikai fordulatnak. Ilyen célszemély volt a történelemben a II. világháború idején Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke, akit a hitleri német vezetés próbált meg kiiktatni. És ilyen célpont napjainkban Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Miként már volt róla szó, a célpont fogalma és az ellene tervezett intézkedések széles értelemben kezelendők. Mert ha sikerül elérni, hogy önként feladja pozícióját vagy egy választás alkalmával megbukjon, ez elégséges az ellene acsarkodóknak. Megoldást jelenthet e logika okán az is, ha saját pártján belül meg lehet puccsolni, amivel kioltják politikai erejét. Elmozdításának eszközei lehetnek a folyamatos lejáratási kampányok, az esetleg emberi tévedéseinek felnagyítása.
Különös gondot fordítanak családtagjai és közeli kapcsolatai megfigyelésére is, abban bízva, hogy tetteik – amelyért a célpont a legritkább esetben felelős, lévén önálló identitásokról van szó – negatív színben tüntetik fel a politikust. Ugyanakkor eredményt el nem érő hecckampányt követően, a célponttá válás logikájába sajnálatosan akár a fizikai megsemmisítés is beleértendő.
De miért is célpont az Egyesült Államok bizonyos gazdasági érdekcsoportjain, az Európai Unió balliberális politikai elitjén keresztül a Fidesz belső ellenségein át a magyar miniszterelnök? Célpont, mert nem ért egyet azzal a vízióval, hogy ne lehessen egy kis országnak saját akarata a „nagyokkal” szemben. Célpont, mert Európát a régi, sokunk által a megszokott formájában szeretné látni a következő évtizedekben is. Célpont, hisz nem csupán eltávolodik a mainstreamtől (fősodortól), hanem nyíltan ki is mondja gondolatait, jó néhány más európai politikust is „megfertőzve” nézőpontjával. És célpont, mert látható módon félreállítása gördülékenyebbé tenné Európa átalakítását, szemben az európai emberek többségének akaratával.
S ha valaki célpont, akkor az őt védő biztonsági szolgálatra is több feladat és felelősség hárul. Ebben a műfajban nem igaz, hogy kis ország, kis biztonság. A célponttá vált politikus biztosítása és például utaztatása szakmát próbáló kihívás. Nem elég a jó kiképzés és a felkészült, elszánt védelem. A technikai felszereltségnek is a legtökéletesebbnek kell lennie. A célpont nem utazhat tömegközlekedési eszközzel, ahogy az általa használt bármilyen jármű csak és kizárólag az ő szállítására kell hogy a rendelkezésre álljon. Ezeket pihenőidőben is felügyelet alatt kell tartani, hogy illetéktelen meg se közelíthesse.
Az utóbbi időben nagy vihart kavart az az Orbán Viktorról megjelent hír, hogy vállalkozók magángépét vette igénybe. Szakmailag elfogadhatatlan és túlzott kockázatot rejt, hisz ezen idegen járművek nem garantálják a védendő személy biztonságát. Az egyedüli elfogadható megoldás ezzel a gyakorlattal szemben, ha a célponttá vált magyar miniszterelnök kizárólagosan a neki fenntartott repülőgéppel utazik. Persze sok érzékeny megfigyelő ezért is szitkokat szórna az adófizetők pénze ürügyén. De mindenki, aki ebbe a kommunikációs zsákutcába téved, gondolja végig, szeretne-e valaha is valódi célponttá válni.
(Földi László, magyaridok.hu)
