Méltatlannak tartják a támadásokat
Több ellenzéki párt és sajtóorgánum támadta a kormányt, amiért tegnap helyt adott Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menedékkérelmének.
A Belügyminisztérium (BM) közleményében hangsúlyozta, hogy méltatlannak tart és visszautasít minden olyan politikai támadást, amely a munkájukat a hivatali esküjüknek megfelelően végző kormánytisztviselők ellen irányul.
– A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az adott helyzetnek mindenben megfelelő, hiteles jogi tájékoztatást adott Nikola Gruevszki menekültkérelméről – mutatott rá a BM.
Az akkori ellenzék már három éve is tüntetéseket szervezett Skopjéban Gruevszki távozását követelve
Fotó: Reuters
A tárca emlékeztetett rá: a magyar hatóságok a menedékjogi törvény rendelkezéseinek betartása érdekében a menekültügyi eljárásokról a nyilvánosságnak, és – az ENSZ menekültügyi főbiztosának kivételével – más hatóságnak sem adhatnak tájékoztatást a döntésről, amelyet egyedül a kérelmezővel ismertetnek.
A Demokratikus Koalíció világméretű botránynak nevezte, hogy az egykori macedón kormányfő menekültstátust kapott Magyarországon. Rónai Sándor, a párt szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján azt hangoztatta: ilyen eset egyetlen másik európai országban sem fordulhatott volna elő, egyúttal Európa első embercsempész kormányának nevezte a kabinetet, amely szerinte el akarja hitetni, hogy nem szegett meg több magyar és nemzetközi törvényt.
A Liberálisok közleménye szerint Nikola Gruevszkit otthonában nem a politikai múltja és véleménye, illetve az új kabinet részéről őt ért koholt vádak miatt üldözik, hanem azért, mert a macedón kormány (sic) korrupció miatt elítélte, szökése után pedig nemzetközi körözést adtak ki ellene.
A Fidesz a menekültstátus megadásával felrúgta azokat a jogállami, demokratikus normákat, amelyekért a liberálisok küzdenek – írta az ellenzéki párt. Bokros Lajos pártja, a MOMA annak kapcsán, hogy Gruevszki menekültstátusa ellen „nem tiltakozott senki”, arról értekezett, hogy „hézagmentesen összeállt a maffiaállam, amely bűntanyává züllesztette Magyarországot”.
– Láttunk már olyat, hogy valakit politikai okokból üldöztek – nyilatkozta Toroczkai László az Azonnalinak. A Mi Hazánk elnöke szerint sokkal fontosabb dolgok vannak Gruevszki menekülésénél, ezért elindítanak egy korrupcióellenes aláírásgyűjtést.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ATV-nek nyilatkozva elismerte: az államoknak van arra lehetőségük, hogy egyéni mérlegelés alapján olyasvalakinek is adjanak menekültstátust, akivel szemben nem állnak fenn a klasszikus menekültstátus kritériumai. Lattmann – akivel saját bevallása szerint tavaly ősszel még miniszterelnök-jelöltként számolt az MSZP – hozzátette: a menekültstátus megadásával a kormány azt is elismeri, hogy Macedónia nem biztonságos ország.
Egyes nyugat-európai, balliberális sajtóorgánumok különböző szempontokból elemezték Gruevszki menekültként történt elismerését. A német Die Welt elemzője szerint Orbán Viktor magyar befolyási övezetnek tekinteti a Balkánt, s hosszú távra szóló hídfőállásokat épít ki, amelynek egyik eleme az a felajánlás is, hogy a bajban számítani lehet rá.
A svéd Sveriges Radio műsorában az hangzott el, hogy ha Magyarország valóban menedékjogot adott a macedón exminiszterelnöknek, az tovább rontja hazánk feszült kapcsolatát az EU-val, az osztrák Der Standard pedig azt emelte ki, hogy Gruevszki rendkívüli gördülékenységgel kapott Magyarországon menekültstátust.
Uniós kritika az igazságszolgáltatásról
Macedónia jelenleg az európai uniós tagjelölti státusban van, azaz a balkáni ország szeretne csatlakozni a szövetséghez, de az erről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg. Az Európai Bizottság idén áprilisban kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését, de az Európai Tanács ezt nem támogatta.
A 2018-as országjelentés problémákat tárt fel az emberi jogok és az igazságszolgáltatás terén. A bizottság megállapította, hogy fennáll az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás veszélye Macedóniában. Az Európai Tanács kínzás elleni ügyekkel foglalkozó bizottsága is elmarasztaló megállapításokat tett az ország kapcsán 2017-ben.
Bírálták a fogva tartás körülményeit és az elítéltekkel való bánásmódot az idrizovói börtönben, ahol az ország fogvatartottainak mintegy hatvan százaléka tartózkodik. Az USA 2017-es emberi jogi jelentése pedig az igazságszolgáltatást érintő panaszok nagy számát említi az ombudsmani eljárásokban.
Kitértek arra is, hogy egyes fontos ügyeket bizonyos bírák kapnak, valamint megállapították, hogy a bírák tevékenysége és kiválasztása politikailag befolyásolt, és sérülnek a védői jogok.
(Kárpáti András, magyaridok.hu)
